Egy teljesen átlagos lány vagyok...szeretek sokáig aludni, és utálom ha felébresztenek. Örülök mikor látom, hogy valaki rám mosolyog. Szeretem mikor esik a hó, vagy éppen süt a nap, de szeretek az esőbe rohangálni és utána gyönyörködni a szivárványba. Megőrülök a csokiért, a mesékért, a vattacukorért, és a romantikus álomvilágban játszódó filmekért. Imádok a barátaimmal lógni és órákig beszélgetni velük akár a semmiről is. Rengeteg ember hiányzik az életemből és őket senki nem fogja pótolni. Boldog ember vagyok, mert tudom, hogy van akiknek számítok és ők mindig velem lesznek.
Nem vagyok tökéletes lány. A hajam nem áll mindig jól és gyakran elbukom. Ügyetlen vagyok, és néha összetörik a szívem. Van, hogy veszekszem a barátaimmal és vannak napok, amikor semmi se sikerül. De ha jobban belegondolok és egyet hátra lépek, akkor úgy érzem, hogy ez a különleges élet a valóság, és lehet, de csak lehet, hogy szeretek tökéletlen lenni!
A fiúk nem igazán ismerik a "hisztinyelvet". Pedig annyira egyszerű. Mindig pont az ellenkezőjét kell csinálni, mint amit mondunk. Ha azt kérem, ne hívjon, elvárom, hogy hívjon. Ha azt mondom, haza akarok menni, egyébként nem akarok. Ha azt mondom semmi bajom, egyértelmű, hogy nagyon is van baj. De ezt nem mindenki tudja. Így hiába ültem a babzsákfotelemben, a mobilomat szorongatva, nem szólalt meg.
Igen, lány vagyok. Tolom az ajtót, amikor egyértelműen rá van írva, hogy ' húzni '. Hangosabban röhögök, mikor megpróbálom megmagyarázni, miért is nevetek. Besétálok egy szobába, és elfelejtem, miért is vagyok ott. Matek órán az ujjaimmal számolok. Néha hazudok, hogy elrejtsem a fájdalmat. Többet sírok, mint gondolnád. Kötődök azokhoz az emberekhez, akik kicsit is törődnek velem. A törött köröm ugyanolyan fájdalmas, mint a törött szív. Én igenis büszke vagyok arra, hogy lány vagyok!
Az a fajta lány vagyok, aki szerelmes lesz olyan srácokba, akiket alig ismer. Akinek szerelmes dalok hallgatása közben az Ő arca jelenik meg. Aki figyeli bármerre is megy. Az a fajta lány, aki nem jut könnyen túl a dolgokon. Aki magát marcangolja, amikor valaki nem szereti viszont. Aki álomba sírja magát, mert nem érzi magát elég jónak. De ugyanakkor én az a fajta lány is vagyok, aki erős. Aki kisírja igaz a szemeit, de megtiltja magának, hogy másnap reggel újra hulljanak. Aki rock dalt hallgat és teli torokból énekli, mert ehhez van kedve. Az vagyok, aki soha nem lesz más, csak is önmaga. Én ilyen fajta lány vagyok.
Nélküle már nem érzem a világot annyira különlegesnek. Az égbolt egyszerűen csak égbolt, én csak egy lány vagyok, semmi sem tűnik tökéletesnek többé.
Nem vagyok átlagos, se tökéletes, de sokan így szeretnek. Nem érdekelnek az ismeretlen vélemények. Én azokat csak megvetem. Örülök, hogy más vagyok, mint egy átlagos lány. De mégse különc, csapodár. Csak egy furcsa tini, ki imád őrült lenni...
Soha nem leszel jobb, vagy másabb, lehet akármi a neved. Örökre az a szerencsétlen lány maradsz. Ugyanaz. Aki szeretne, de nincs kit, aki sóvárog valaki olyan után, aki soha nem lehet az öve, aki megtenne, de meg van kötözve, aki élne, de nem engedik.
Lehet, hogy csak egy vidéki lány vagyok, akinek nincsenek érdekes történetei, s akiből hiányzik a nagyvárosi nők csillogása.., de a vidéki élet - ha nem is lesz elegánsabb és műveltebb tőle az ember - megtanítja, hogyan kell meghallani és megérteni, mit súg a szívünk..
Csak egy mosolygós lány, ennyit látnak belőlem. Csak egy mosolygós lány, aki hisz még a mesékben. A mesék teli vannak vágyakkal, varázslattal és álmokkal. Álmok melyek valóra válnak, ha hiszünk a csodákban.
Én mindig is egy álmodozó lány maradok, hiába tudom, hogy az élet kegyetlensége az összes álmomat romba fogja dönteni. Mégis remélem, hogy a legjobban őrzött álmom valóra válik. Ez az, hogy megtaláljam a boldogságot...
A fiúk már az oviban tudják, hogy az aranyhajú királylány nem létezik. A nők felnőtt fejjel is várják a szőke herceget fehér lovon.
Pillangók a gyomromban.. felgyorsult szívverés.. akaratlan mosolyok.. még a 'szeretlek' szó sem fogalmazza meg ezt az érzést.
Az a fajta lány vagyok, aki nevetésben tör ki egy olyan dolog miatt, ami egy nappal azelőtt történt : )
Az a fajta lány vagyok , aki végig nézi a horror filmeket összerezzenés nélkül, de mikor a pirítós kiúgrik a sütőből megijed.
"Néha azt szeretném, ha "Vigyázat, törékeny" felirat lenne a homlokomra ragasztva. Néha azt szeretném, ha valahogy tudtára adhatnám az embereknek, hogy azért, mert olyan világban élünk, ahol nincsenek szabályok, és olyan életet élünk, ahol nincsenek törvények, másnap reggelre kelve még éppen úgy fáj, ami fáj."
Mi lányok:
- Nagy hullámokat csináltunk kiskorunkban a kádban.
- Ha leülünk a fűbe elkezdjük tépkedni a fűszálakat.
- A telefonunkkal szoktunk világítani a sötétben.
- Nem értjük hova tűnnek el a ceruzáink, fél pár zoknijaink, csatjaink.
- Nem szállunk ki a kádból, míg meleg a víz, mert nem akarunk fázni.
- Azt mondjuk hogy úton vagyunk, miközben még el sem indultunk.
- Mentünk el úgy egy fájlt, hogy 'fheuksfgkwg' csak mert nem volt kedvünk jobbat kitalálni.
- Ha megtetszik nekünk egy szám rongyosra hallgatjuk azt napokig.
- Percekig tanulunk, és több órás szüneteket tartunk.
- Bepánikolunk, ha egy teszten sorban ugyanazt a betűt karikázzuk.
- Nem lógatjuk le az ágyról a lábunkat, nehogy megegyék a szörnyek.
- Kiskorunkban a kiürült tusfürdős flakonokkal játszottunk a kádban.
- Elalvás előtt mindig megszámoljuk hány órát fogunk aludni. - Bevizezzük a fogkefét, mielőtt fogkrémet nyomunk rá.
- Idiótán vigyorgunk, miközben olyat írunk valakinek, ami nekünk tetszik.
- Nem értjük, hogy amit kivettünk a dobozból miért nem megy vissza bele.
- Fürdés után órákig ücsörgünk a szobánkban törölközőben, csak mert lusták vagyunk felöltözni.
- Ha valami ropogósat eszünk elgondolkodunk, hogy mások is ugyanilyen hangosan hallják e.
- Reggel amíg csak lehet pizsamában mászkálunk, mert lusták vagyunk felöltözni..